Tettreksz Magyar Rendrsg Szakszervezete
tel:06704590199, fax:06-74-511-575, e-mail:tmrsz@interware.hu honlap:www.tmrsz.hu
cm: Szekszrd, Tanya u.4.
Szm: I-129/2006.
ORFK. s Fosztlyai
BRFK. s fosztlyai, kapitnysgai
REBISZ
Kztrsasgi rezred
Hatrrsg
Megyei Fkapitnysgok
Kapitnysgok s
rsk rszre
Szkhelyeiken
Tisztelt Kollegk!
Tjkoztatunk benneteket, hogy a Tettreksz Magyar Rendrsg Szakszervezete Alkotmnybrsghoz fordult a 2007. janur 1-n bevezetend j Hszt. mdostsok alkotmny ellenessgnek megllaptsa vgett.
Az egsz bevezetend trvny azt szolglta volna, hogy akik elrik a 25 vet, azok kzl a munkltat dnttte volna el, hogy ki menjen nyugdjba. Teht ha a munkltat gy ltja, hogy 25 v utn nincs szksge a dolgozra, akkor nyugdjazhatta volna akr a dolgoz akarata ellenre is.
Ezt a rendelkezst szntette meg az AB a Tettreksz Magyar Rendrsg Szakszervezete indtvnyra.
Eddig a dolgoz dnttte el s az AB ltal eltrlt szakasz alapjn tovbbra is a dolgoz, dnti el, mikor akar nyugdjba vonulni. Ha akar 25 v utn nyugdjba, vonulhat s 65%-os nyugdjat llaptanak meg neki. Viszont ha a dolgoz (mert nem sznt meg a beosztsa) tovbb akar dolgozni az regsgi nyugdjkorhatr elrsig, s akkor, ha nyugdjba megy, akr a 83%. os nyugdjplafont is elrheti. Hangslyozzuk, hogy jelenleg.
Kzszolglati jogviszony megszntetse trvnyi feltteleinek megvltoztatsa kapcsn az Alkotmnybrsg elvi llel mondta ki a kvetkezket: [m] g az Mt. f szably szerint szabad s korltozhatatlan felmondsi jogkrt biztost a munkltatnak, addig a kzszfrban az un. elbocsthatatlansg elve rvnyesl, vagyis felmentsre csak a trvnyben meghatrozott jogcmek alapjn kerlhet sor. Ezeknek a felmentsi okoknak a nevestse olyan garancilis kvetelmny, amely sszefgg a kztisztviselk (kzalkalmazottak) foglalkoztatsi viszonynak sajtos jellegvel, vagyis azzal, hogy a versenyszfra szablyozsval szemben a kzszfrban zrt (karrier) tpus rendszert hozott ltre a jogalkot. A kzszolglat zrt rendszernek trvnyi szablyozsa sorn a jogalkot nem tekinthet el a stabilits elvnek rvnyeststl. Nyilvnvalan ezzel ellenttes lenne az, ha valamely kzszolglati jogviszonyt minden trvnyi korltozs nlkl a munkltati jogkr gyakorljnak szabad s korltlan dntsi jogkrben lehetne megszntetni.(833/B/2003. AB hatrozat, ABH 2004, 1775, 1780.)
A jvre vonatkozan sem tudunk pozitv tjkoztatst adni:
1.) Fizetsnk mr most szeptemberben 10. 000 Ft krli nett sszeggel cskkent.
2.) A trvnyalkot klnbz hrforrsokban kinyilvntott szndka az, hogy a 13. havit el kvnjk venni a rendrsgi dolgozktl is.
3.) Nyugdjba vonulskor jelenleg az utols 1 v tlagkeresete alapjn llaptjk meg a nyugdj mrtkt. Ezt gy akarja mdostani a kormny, hogy nem az utols egy v, hanem mondjuk az utols 5 v tlagt szmolja ki s annak a 65-83% kztti rszt kapja meg a dolgoz nyugdjknt, attl fggen, hogy hny szolglati vvel rendelkezik. Ez azrt htrnyos a dolgozra nzve, mert szinte mindenki abban az vben megy nyugdjba, amikor kap jubileumi jutalmat, mert az megnyomja az vi tlagkeresett. Teht ha kapsz mondjuk 30 szolglati v elrskor 3 havi jutalmat, akkor abban az vben kaptl 12 havi illetmnyt, kaptl 13. havi illetmnyt s kaptl 3 havi illetmnyt jubileumi jutalomknt. Ez sszesen 16 havi illetmny.
Ezt az sszeget viszont csak 12-vel osztjk, hiszen egy vben 12 hnap van. Amit megkapnak az egyhavi jvedelmed az utols egy vben. s ennek a 65-83%-t kapod meg nyugdjknt. Emiatt van az, hogy sokan tbb nyugdjat kapnak a nyugdjbavonulsukkor, mint az azt megelz aktv llomny havi illetmnye volt.
Nyilvnval, hogy ha nem az utols v tlagkeresete fog szmtani, akkor a jubileumi jutalom nyugdjemel hatsa tompulni fog. St mg az is elkpzelhet, hogy a jubileumi jutalmat majd figyelembe sem lehet venni az tlagkerestbl nyugdjszmts esetn.
4.) Jelentsen nvekedni fog a nyugdjasok adzsi, kzteherviselsi ktelezettsge. Teht ha nyugdjba msz s mellette dolgozni akarsz, akkor egyrszt adzol majd utna, msrszt a jrulkokat is fizetni kell.
Az Alkotmnybrsg mostani dntse is megerstett minket abban, hogy jelenleg is vannak a rendrsg szakszervezetei kezben olyan eszkzk, amellyel az rdekkpviseletet, a munkaharcot tisztessgesen, hatkonyan s a munkavllal rdekeit szem eltt tartva lehet folytatni.
Amennyiben ismertt vlik elttnk a kormny rendrsget rint tovbbi reform-elkpzelseinek a rszletei, a TMRSZ a konstruktv munkltatval folytatott rdemi trgyalstl kezdve a nemzetkzi jogi ignyrvnyestsig brmelyik ignyrvnyest formt elkpzelhetnek tartja.
Abban az esetben, ha a dolgozi jogok csorbtst szleljk, szlni fogunk elszr a munkltathoz, majd a fokozatossg elvt betartva egyb jogi eszkzkkel is lni fogunk azrt, hogy az llam becslje, tisztelje meg a munkjukat, hivatsukat tisztessggel vgz testleti dolgozkat.
Tudnotok kell, hogy mindezt egyetlen fillr munkltati tmogats nlkl tesszk gy, hogy a BRDSZ-nek s FRSZ-nek vente tbb millis nagysgrend tmogatst biztost a munkltat mkdsre.
Fggetlenl attl, hogy egyedl a tagdjainkbl tartjuk fenn magunkat a msik kt szakszervezettel szemben a TMRSZ erssge a dolgozk jogainak messzemen kpviselete, melynek eredmnyeirl a www. tmrsz. hu honlapon rteslhettek. A TMRSZ ltal kpviselt dolgozk folyamatos pernyersei visszatart ervel fognak brni.
Bzunk benne, hogy egyre tbb rendrsgi dolgoz a TMRSZ-ben fogja ltni ignyei rvnyestsnek leghatkonyabb zlogt s szemlyvel csatlakozni fog formlisan is a TMRSZ egyre npesebb tborhoz.
A TMRSZ arra kr benneteket, munkavllalkat, hogy brmilyen jogsrt munkltati megnyilvnuls esetn, brmilyen pt jelleg, a munkavgzst szakszerbb tev javaslat felmerlse esetn, brmilyen ltalatok fontosnak vlt informcirl rtesls esetn forduljatok hozznk bizalommal.
Ennek segtsgvel a munkltat egy olyan mrtk sszefogssal s olyan mrtk rendr-szakszervezeti tmrlssel fog szembeslni rvid idn bell, amely a munkajogi felttelek alaktsa, a jogszably-vltoztatsi trekvsek rvnyre juttatsa sorn megkerlhetetlen szakszervezeti erv erst bennnket, munkavllalkat.
Szekszrd, 2006. december 6.
Tisztelettel:
|